Úton az emberfölötti felé

Mi van, ha az emberi állapot nem a végső?

Mi van, ha az ember „átmeneti lény” – mint ahogy Sri -Aurobindo mondotta volt sok éve –, és csak előkészíti az utat a következőnek? 

S talán nincs szükségünk semmilyen számítógépre vagy mentális akrobatikára, hogy előkészítsük a következő embert. Talán nincs szükségünk semmiféle spirituális gyakorlatra vagy vallásra sem. 

Lehet, hogy LENNI elegendő.

De lenni szívünkben az igazság tüzével, a Föld igazsága felé küldött szükséglet kiáltásával, egy fuldoklástól felszakadó kiáltással a jelenlegi Föld értelmetlen káoszának kellős közepéről – egy kiáltással azért, ami a látszatok játéka és a minket oly okosan rabláncra verő mentális gépezet mögött VAGYUNK. 

Talán egy egyszerű kiáltás elegendő.

„Hatalmas hatást várok e könyvtől Amerikában. Nem hiszem, hogy tévednék.” 

„Az az érzésem, hogy szoros és láthatatlan kapcsolat van Amerika vágyódása s e könyv között... Forradalmasítani fogja Amerikát”, „és valami azt mondja nekem, hogy le kell fordítani oroszra, és a Szovjet birodalom nyelveire. Az az érzésem, hogy e könyv új iránymutatást fog jelenteni számukra. Megtapasztaltak valamit, és most kimerítették lehetőségeiket, és rájöttek, hogy az nem vezetett sehová. Pontosan a megfelelő időpont lesz számukra, hogy megkapják e könyvet. És micsoda csodálatos dolog lesz, ha a Szovjet birodalom népei az igaz oldalt választják!”

– Anya, 1971 január-március